Az Európai Unió pénzmosási irányelvének – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelv – rendelkezései miatt változott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), mely 2020. január 10-én lépett hatályba, a módosításról a 2019. évi CXIX. törvény rendelkezik.
Az új pénzmosás elleni változások, mindenkit érintenek, akik a Pmt. hatálya alá tartoznak, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők számára ez azt jelenti, hogy a már meglévő Pmt. belső szabályzatot is át kell dolgozni, és általánosan elmondható, hogy az ügyfél-átvilágítási folyamatokat, de a kiemelt közszereplők, valamint a tényleges tulajdonosokra vonatkozó előírásokat is újra kell értelmezni.
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy a 2020.január 10-i hatállyal pontosan milyen változások is ezek, és mit jelent a dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakítása?
Alapvető változások összefoglalva:
- Változott az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység fogalma: az ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése akkor tartozik csak bele, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az 500.000 forintot eléri vagy meghaladja.
- Emelkedett az értékhatár, ami alatt az ügyleteket nem kell átvilágítani, így csak 4.500.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor kell elvégezni az ügyfél-átvilágítást.
- Módosítottak az ügyfél-azonosítás, a kockázati besorolás, és az üzleti kapcsolat nyomon követésének szabályain. A kockázati besorolást minden esetben kötelező elvégezni -már az ügyfélátvilágításkor-, és írásban rögzíteni az ügyfél besorolási szintjét (alacsony, átlagos vagy magas).
- Változtak a 3-szintű kockázati besoroláshoz tartozó egyszerűsített, normál és fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések, létrejött egy új speciális kategória is.Ezentúl a szolgáltatók saját hatáskörben dönthetik el, hogy mely ügyletek kerülnek az alacsony kockázatú besorolásba.
- Vannak pontosító szabályok,amelyek a meglévő szabályokat teszik könnyebben alkalmazhatóvá, cég vagy más szervezet esetén csak az eljáró képviselőt kell átvilágítani -aki nálam megjelent-, és nem a cég képviseletére jogosult valamennyi személyt. A lakcímkártyát csak a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező ügyfél köteles bemutatni.
Az alapvető változások szükségessé teszik a pmt. belső szabályzatunk átdolgozását és az átvilágítás során alkalmazott nyomtatványok felülvizsgálatát. A MIOSZ a tagirodái számára ezen nyomtatványokat jogkövető módon biztosítja.
Nézzük tehát a lényegi elemeket, melyeket érintenek a változások:
Ügyfél átvilágítási adatlap
Ügyfélazonosítás
Tényleges tulajdonos
Kiemelt közszereplői nyilatkozat
Egyéb változások
Változott az ügyfél-átvilágítási adatlap, valamint a „Checklista”. Az ügyfél-átvilágítási adatlapon vagy egyéb dokumentációban csatoltan ezután fel kell tüntetni:
- a tényleges tulajdonos érdekeltségi jellegét és mértékét,
- az ügyfél kockázati szintjét (átlagos/magas/alacsony)
- az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a teljesítés körülményeit (hely, idő,) és információkat az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
Ingatlanügylet során az ügyfél-átvilágítás kötelező adatai tehát:
- szerződés típusa (pl: megbízási, vételi szándéknyilatkozat),szerződés tárgya (pl: ingatlanközvetítői szolgáltatás),szerződés időtartama (pl: határozott, határozatlan),ügyfél kockázati szintje (alacsony/átlagos/magas),teljesítés körülményei (hol, mikor, milyen formában készült az átvilágítás),információ az üzleti kapcsolat céljáról, jellegéről,pénzeszköz forrása (öröklés, kártérítés, jövedelem-igazolás, hitel stb.),vagyon forrása (3Mft.-ot meghaladó értékű materiális v. immateriális vagyonra vonatkozó ügyféli nyilatkozat)
Ügyfélazonosítás
- A személyazonosság ellenőrzése érdekében bemutatott iratokról 2020-ban is kötelező lesz másolatot készíteni, kivéve a lakcím igazolvány személyi azonosítót tartalmazó oldalát. Tehát a személyi azonosító szám nem másolható le;
- a születési családi és utónév, az állampolgárság és az anyja születési neve adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza;
- a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ha az azonosítás adatainak rögzítésére ellenőrzés mellőzésével került sor (pl: nem volt jelen minden irat); ebben az esetben fel kell szólítani, az adatok ellenőrzésének lehetővé tételére.
- ha az ügyfél jogi személy, vagy annak nem minősülő szervezet, a nevében eljáró személy iratain túlmenően kérni kell a szervezet hatósági nyilvántartásba vételét igazoló, 30 napnál nem régebbi okiratokat, ha a nyilvántartásba vételre még nem került sor, el kell kérni a szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát);
- egyszerűsített ügyfél átvilágításra nem kerülhet soregyéni vállalkozó és őstermelő esetén;
Tényleges tulajdonos meghatározása
Pontosításra kerültek azok a kitételek, melyekkel átláthatóbb módon lehet a tényleges tulajdonosi adatbázist meghatározni.
- Tényleges tulajdonosnak kell minősíteni azt a személyt is, aki tényleges irányítást és ellenőrzést gyakorol.
- A tényleges tulajdonos személyazonosságát ellenőrizni kell a bemutatott okirat és a hozzáférhető nyilvántartás(ok) alapján.
- A korábbi eljárástól eltérően egyszerűsített átvilágítás és alacsony kockázati kategóriába tartozó ügyfél esetén sem mellőzhető a tényleges tulajdonos azonosítása és ellenőrzése.
- Nyilvántartást kell vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése céljából végzett intézkedésekről.
Változott a kiemelt közszereplői nyilatkozat
- Ezt az ügyfél vagy képviselője köteles kitölteni, nyilatkoznia kell arról, hogy a tényleges tulajdonos(ok) kiemelt közszereplőnek minősülnek-e. (Pmt. mintaszabályzat 2.sz.melléklet)
- Változott a kiemelt közszereplői nyilatkozat, a módosítás szerint a nemzetközi szervezet vezetőjével, vezető helyettesével, vezető testületének tagjával egyenértékű feladatot ellátó személy is kiemelt közszereplőnek minősül.
Egyéb változások:
- Változott a belső kockázatértékelési adatlap („Belső kockázatelemzési adatlap” nyomtatvány)
- Rögzíteni kell az ügyfél-átvilágítás elvégzésének tényét, idejét, eredményét, valamint a megismételt szűrés tényét, idejét, eredményét (Pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos szűrés elvégzése nyomtatvány)
- Üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése szükséges (monitoring) valamennyi üzletre, különös tekintettel a pénzügyi műveletekre (pl: ha összetett, szokatlan nagy értékű teljesítés) („Pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos szűrés elvégzése” c. nyomtatvány)
- Ha a megbízási szerződésben feltüntetésre kerülnek a tényleges tulajdonos adatai, az ügyfél-átvilágítási adatlap és a kiemelt közszereplői nyilatkozat, a szerződés mellékletét kell képeznie;
- Változott az oktatási tematika is az ügyfél-átvilágítási intézkedések körében. (Pmt. szabályzatminta 4.sz.melléklet)