Milyen lenne egy ideális ingatlanközvetítői megbízási szerződés szolgáltatói és fogyasztói szemmel?
A kizárólagos szerződés általános és elfogadott a nemzetközi gyakorlatban, ahol az ingatlanközvetítők központi adatbázist töltenek és egymással együttműködnek.
Magyarországi jogi értelmezés szerint a „kizárólagos” megbízás csak abban korlátozhatja a tulajdonost, hogy másik közvetítőnek ne adhasson megbízást az ingatlana értékesítésére.
A „kizárólagos” megbízással járó korlátozások mellett a megbízó is előnyösebb szolgáltatásokat élvezhet. Például általános az, hogy alacsonyabb a jutalék mértéke és emelt szintű szolgáltatásokban részesülhet. Ilyen extra szolgáltatások lehetnek például: profi ingatlanfotós alkalmazása, 3D ingatlanséta bemutatása, átépítésről virtuális látvány-videó készítése, vagy legújabban a „Homestaging” szolgáltatás, kiemelt hirdetések, hivatalos értékbecslés kiállítás, energetikai tanúsítvány készítése, adás-vétel végig kísérése, birtokbaadás dokumentálása stb.
A hazai gyakorlatban gyakran felmerülő kérdés a kizárólagosság értelmezése, hogy a megbízó milyen mértékben korlátozható az ingatlan értékesítésében - a jelenleg hatályos törvények értelmében.
A „kizárólagos” közvetítői szerződés sem rendelkezhet úgy, hogy a tulajdonos saját maga ne értékesíthesse az ingatlanát, Így az sem tiltható meg, hogy a tulajdonos, maga is hirdesse az ingatlanát!
Az elmúlt évek pörgő magyar ingatlanpiaca eredményezhette, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződések kapcsán is megnövekedtek a felmerülő jogviták.
A közelmúltban, a kizárólagos szerződéstípussal kapcsolatban ügyészségi határozatok is születtek, nézzük milyen változásokat okozott ez!?
„Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, mely szerint a jutalék akkor is megilleti a megbízottat, ha az ingatlant nem a megbízott által közvetített vevő vásárolja meg” – ez az a helyzet, amikor a kizárólagos szerződés ideje alatt saját vevőnek értékesít a tulajdonos.”
MIOSZ állásfoglalása, hogy egyetértünk az ügyészségi állásfoglalással, de ebben az esetben a megbízó költségátalány megfizetésére legyen kötelezhető, melynek mértékét tv. rögzítse - a közvetítői díj 50%-ban.
Az ingatlanközvetítőnek „a szerződés felmondásától számított 6 hónapig állhat fenn a díjigénye, ha ezen belül a megbízó az ingatlant eladja.”
Tapasztalatunk szerint a 6 hónap rövid idő a díjigény fenntartására, az ingatlanközvetítői teljesítés így könnyen „kijátszható”. Álláspontunk szerint a szerződés lejártát vagy felmondását követően, 2 év volna a díjigény érvényesítésére a reális időszak a megtekintés időpontjától számítva, a megbízott által közvetített személlyel kötött adás-vételi szerződés esetében.
„Egyetértett a bíróság az ügyésszel abban is, hogy ha az eladó bánatpénzre vagy a foglalóra jogosult, ez kizárólag őt illeti meg, kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása a fogyasztónak jár idő- és anyagi veszteséggel, míg a közvetítőnél nem, ezért a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.”
Ez az ügyészségi állásfoglalás, teljesen ellentmond az eddigi bírói gyakorlatnak, miszerint az ingatlanközvetítő az adás-vételi szerződés teljesedéséért nem felel. MIOSZ álláspontja hasonló az elmúlt évtizedek bírói gyakorlatához, miszerint a közvetítő által létrehozott felek közötti szerződés, önmagában megalapozza a teljes közvetítői díj iránti igényünket. Esetlegesen egy kitétellel lehetne szűkíteni ezt az állásfoglalást, miszerint a közvetítői díj megfizetése az átadott foglaló összegéből váljon csak teljesíthetővé. Amennyiben csak előleg átadására vagy még arra sem kerül sor, akkor a közvetítői munkadíj megfizetése csak a foglaló vagy vételár megfizetése esetén legyen megfizetendő.
A kizárólagos szerződés jogi, tartalmi részének átértelmezésére, módosítására lenne szükség.
A MIOSZ állásfoglalása szerint egy új típusú ingatlanközvetítői szerződésre lenne szükség, mely leginkább a jelenleg használatos kizárólagos és általános szerződéstípus összevonásából jönne létre. Elképzelésünk szerint egy, az állam által biztosított, központi megbízási szerződésmintát kellene minden ingatlanközvetítőnek használni, melyet az irodák - szolgáltatásaik tekintetében- egyénileg, cég által vállalható módon, mellékletben kiegészítve használhatnának.
Állásfoglalásunk és drasztikus javaslatunk e-tekintetben az, hogy az ingatlanok közvetítésére kizárólag ilyen típusú, egységes szerződést lehessen alkalmazni Magyarországon, természetesen úgy, hogy a megbízónak jogában álljon a szerződés 30-napos rendes vagy azonnali hatályú rendkívüli felmondása, amennyiben a megbízott súlyos szerződésszegést követ el (bizonyítási kötelezettséggel a megbízót terhelve). Szükségesnek tartjuk mindemellett azt is hangsúlyozni, hogy az irodák közötti együttműködés váljon kötelezővé, hiszen ez esetben nyerheti el valódi létjogosultságát ez a szerződéstípus.
A megbízó jelenlegi „kiszolgáltatottsága” is megszűnne a kizárólagos megbízások esetében, ha törvény rendelkezne arról, hogy a szerződés bármikor felmondható (30-napos rendes vagy azonnali hatályú rendkívüli felmondással), valamint közös -minden ingatlanközvetítői ajánlatot magába foglaló- ingatlan adatbázis használatáról is rendelkezne, mellyel az egész szakma bevonható lenne az értékesítésbe. Nemzetközi tapasztalt azt mutatja, hogy a fogyasztót leginkább az védené, ha egységes szerződési feltételek, kötelmek és etikai szabályrendszer biztosításával, annak segítségével a szakma kontrollálhatóvá és szankcionálhatóvá válna.
Megfogalmazásunkban az új típusú szerződés mindhárom piaci szereplőnek kedvező feltételeket teremtene - megbízó, ingatlan közvetítő, a vevő és az állam egyaránt nyerne.
A megbízónak elegendő lenne egyetlen üzletkötővel tartani a kapcsolatot, mivel az üzletkötő kötelezettségvállalása arra is kiterjedne, hogy más közvetítőkkel is együttműködik az értékesítés érdekében. Ebben az értelmezésben a megbízó egyetlen üzletkötőnek adott megbízásával az egész szakmát be tudná vonni! Mindemellett kontrollált szerződési feltételeket teremthet, az ügyletek jogilag rendezettebbé válnának.
A szakma számára kifejezetten előnyös piaci környezetet hozna létre, hiszen a jogi szabályozással (pl: munkadíj mértékének meghatározásával) és egy központi adatbázis létrehozásával, a jelenlegi egészségtelen versenyelőny is mérséklődne, sőt talán meg is szűnhetne. Az egységes szerződési feltételek kevesebb jogszabálysértésnek adnának teret és a vásárlói, keresési megbízások is előtérbe kerülhetnének.
A vevő is egyetlen, - számára bizalmat élvező ingatlanközvetítővel - a teljes ingatlan kínálatot megismerheti, a választás, az adás-vétel egyszerűbbé válna számára.
A piaci szereplők előnyösebb helyzetbe hozása, a szerződésforma jogi rendezése, a központi ingatlan nyilvántartás alapvetően állami érdek is. Mind a pénzmosási törvény által előírt célcsoportok átvilágítása, mind az illeték és az ingatlanadó meghatározás pontosabbá és egyszerűbbé válna, de ugyanez elmondható lenne a szakma képviselőinek kontrollálhatóságával kapcsolatban is, az adóbevételek tekintetében.
A kizárólagos szerződésforma jelenleg is kifejezetten előnyös például a külföldről vagy a lakásuktól távolabb élőknek, az elfoglaltaknak, a mozgásukban korlátozottaknak, de mindenki számára még előnyösebbé válhatna ez a fent említett szerződéstípus, ha a teljesítéssel kapcsolatosan kiterjedne a kötelezettségvállalás az értékesítés minden részmunkájára - tehát a hirdetéstől a birtokbaadásig, az ingatlaniroda feladataként és felelősségével.
A jelenlegi jogviták jelentős része adódik abból, hogy a jelenlegi körülmények között a vevők beazonosítása nehéz vagy nem tisztázott egyértelműen az, hogy hol, ismerte meg a vevő az ingatlant. A fentiekben leírt szabályozási javaslatok, mindezen jogi körülményeket is egyértelműbbé tennék, ezáltal hozzásegítve egy tisztázottabb jogi helyzet kialakulását.
Állásfoglalásunk a kizárólagosság tekintetében az új szerződésforma által, a fentiek figyelembevételével nyerhet létjogosultságot.
Köles Zoltán - MIOSZ Főtitkár