Mennyire bízhatunk az Adó és Értékbizonyítvány szakmaiságában?

 

Az adó- és értékbizonyítványt a helyi Önkormányzatok jegyzői külön jogszabályi rendelkezés alapján, az ügyfél kérelmére vagy valamely Hatóság megkeresésére állítják ki, illetőleg küldik meg.

 

Adó és értékbizonyítvány az alábbi ügytipusokban adható ki:
  • Termőföld értékesítése állam részére életjáradék fizetés ellenében
  • Fiatalok otthonteremtési támogatásához
  • Hagyatéki eljáráshoz
  • Gyámhatósági ügyekhezBírósági végrehajtói ügyekhez

 

 

Az Adó- és értékbizonyítvány kiállításának jogszabályi rendelkezései, jogszabályi háttere:

 

 

Szükséges iratok az adó és értékbizonyítvány kiállításához:
  • Kérelem űrlap adó-és értékbizonyítvány igényléséhez
  • Az értékelni kívánt ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata
  • Az ügylet tárgyát képező szerződés másolata

A hagyatéki, gyámhivatali és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. Más esetben a kérelemre történő eljárás indításakor 4.000 forint illetéket kell fizetni.

 

 

Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza:
  • az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait,
  • az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá
  • az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.

 

 

Az adó és értékbizonyítvány törvényi hátteréről és eljárásrendjéről könnyen tájékozódhatunk, de hogy is készül a szakértői bizonyítvány a gyakorlatban?

 

Az értékmeghatározásról szóló igazolás különböző önkormányzati nyilvántartás és statisztika alapján kerül kiállításra, melyet az önkormányzat adócsoportja készít el.

A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni,  önálló fellebbezésnek nincs helye.

 

 

Felmerül a kérdés, hogy egy ember életének jelentős eseményéhez kötött adó és értékbizonyítvány kiállítását, miért nem az ingatlan értékbecsléshez értő, a piac változásaiban is jártas és az értékelésben gyakorlott ingatlanszakértők végzik?

 

Az ingatlan reális érték megállapításához állapotfelmérés, helyszíni szemle szükséges, melyet gyakorlott szakembereknek kell végezni, központilag egységes műszaki adatlap töltésével.

A felmérést követően –tapasztalataink szerint-, csak az értékbecslésre szakosodott, gyakorlott szakember tud olyan hiteles összehasonlítást és korrekciót elvégezni, mely az értékmeghatározást korrekt módon biztosítja, valamint számításait olyan nemzetközileg is elismert és gyakorolt elvek betartásával végzi, melyek biztosítják a szakmai hitelességet és az értékmeghatározás tényszerűségét.

Sok esetben az adatgyűjtés is nehéz (zártkert, tanya stb.), ily módon az értékmeghatározás, sok éves tapasztalat alapján lehetséges csak.

Hivatalos értékbecslői szakértői szemmel nézve talán érthető a kérdés, hogy miért az Önkormányzat adminisztratív feladatokat ellátó ügyintézője készít el, olyan hivatalos és rendkívüli súllyal bíró értékbizonyítványt, melynek elkészítéséhez adott esetben semmilyen szakirányú végzettséggel nem rendelkezik, és amelyek hitelességéért -a tv.-i körülmények miatt- a Jegyzők pedig kénytelenek felelősséget vállalni.

 

A MIOSZ állásfoglalása a témában az, hogy a dokumentáció kiállítását a fent említett okból minden esetben szakirányú végzettséggel rendelkező ingatlanszakértő munkatársak végezzék el.

Egy központilag egységes felépítésű, részletes, előre meghatározott műszaki adatokat (is) tartalmazó adatbázis kialakítása –melyről ITT olvashat-, megkönnyítené az Önkormányzatok számára is a hitelesebb értékmeghatározást.

 

 

Köles Zoltán -

MIOSZ főtitkár