A(z ingatlanos) dinoszauruszoknak befellegzett

 

A héten rendezte meg a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) „A jövő ingatlanosai: a kiválasztottak” című konferenciáját. Talán számukra is kellemes meglepetésként a Sugár Mozi egyik nagy vetítője a borsos részvételi díj ellenére zsúfolásig megtelt, s ez mindenképp a szervezőket dicséri. Mint ahogy az is, hogy tizenkét előadót sikerült megnyerni, akinek úgy nagyjából a kétharmada izgalmasan beszélt izgalmas témákról – ez a hasonló konferenciák „találati hatékonyságát” figyelembe véve egyébként szerintem jó arány.

 

Egy mindenesetre a nap végére mindenki számára világossá vált: ha sikeres akar lenni, ha sikeres akar maradni ebben a szakmában, akkor haladnia kell a korral. Technikai, szervezeti, módszertani értelemben egyaránt, ugyanis – bár ez cseppet sem meglepő – egy ingatlanközvetítő sem tud megélni abból, amit valaha az iskolában vagy az első munkahelyén megtanult.

Több előadó szavaiból kiderült, hogy a kommunikáció kulcskérdés a sikerek eléréséhez. Ez jelenti egyrészt az ingatlanközvetítő személyes kapcsolatát az ügyfelekkel – számos trükköt (a szónak nem negatív értelmében) hallhattunk, amivel elnyerhető a bizalom –, másrészt a kommunikációnak azt a szegmensét, amikor hirdetjük az ingatlanokat. Ma még a szöveg + fotó a jellemző a lakások, házak bemutatásánál, de az internet világa ennél sokkal több lehetőséget ad, egyszersmind idővel sokkal többet követel. Ilyen mondjuk egy 360 fokos lakásbejárás, videós bemutatás, drón felvételek, de akár a virtuális valóság megmutatása is, mit lehet abból az ingatlanból kihozni.

 

Rendkívül érdekes, ugyanakkor sokkoló is volt Németh Gábor előadása. Ijesztő, hogy a jelenlegi trendek alapján 2040-re az emberiség teljes tudásanyaga elfér majd egy mobilkészüléken, s már manapság is vannak olyan szoftverek, amelyek az ember arcvonásainak változását elemezve meg tudja mondani, hogyan hatott rá egy adott ingatlan látványa. De ami talán a korral haladni akaróknak a legfontosabb üzenete volt: azért kell magunknak innovatívnak lennünk, mert általában igaz az, hogy mire láthatóvá válik egy változás, már lekéstünk róla.

 

A szakma egyik legsikeresebb és így leghitelesebb figurája, Balla Ákos arra figyelmeztetett, hogy az ingatlanpiacon nem annyira rózsás a helyzet, mint az hírlik. A használt lakások piacán lassú eladáscsökkenés észlelhető (a válság előtti, 2008-as csúcsnak az elmúlt tíz évben a közelébe sem kerültünk), s bár az új építésű lakások piaca nő, a 2020 január elsejei ÁFA-emelkedés miatt ott drasztikus visszaesés várható.

Balla elmondta, hogy a sikeres ingatlanos jól kommunikál, jól kezeli a számítógépet, felméri az igényeket, óriási a kudarctűrő képessége, jól fotózik és precíz az adminisztrációban (ezt azért többségében tudtuk), de a piacon jelenleg dolgozó mintegy 8000 kolléga jó része ennek nem felel meg. Szerinte ezt a számot drasztikusan (a felére) csökkenteni kellene, mert jelenleg egy főre 0,4-0,6 eladás jut havonta, ami 120-150 ezer forintos jövedelmet jelent, s ez túl kevés. Azt már mi tesszük hozzá, hogy erre az „iparágra” azért erősen jellemző, hogy egy nem elhanyagolható része a szürke gazdaságba csúszik, nem tudjuk, hogy a statisztikákban hogy veszik figyelembe a feketén kifizetett ügynöki jutalékokat.

Még egy nagyon fontos dologra hívta fel Balla Ákos a figyelmet: mivel a digitalizáció az eladóknak is rendelkezésre áll, a közvetítőnek komoly hozzáadott értéket kell kínálniuk, hogy a tulajdonosok úgy érezzék, szükség van a munkánkra.

 

A rendezőket képviselő előadó, Sándor Viktória etikáról és bizalomról beszélt, s valljuk be önkritikusan, a szakmáról nagyon rossz az átlagemberek vélekedése – és erre okuk is van. Pedig, s ezt mindenki, aki eladással foglalkozik, tudja: a legjobb reklám az elégedett ügyfél!

 

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a nap legimpresszívebb előadója a hazánkban ingatlanfejleszéssel foglalkozó, nincstelen kezdőből magát milliárdossá felküzdő izraeli Itay Polivoda volt. Az ő szavai inkább a motiválásra voltak alkalmasak, de arra nagyon. Aligha lehet vitatkozni például azon gondolatával, hogy aki tigrisre akar vadászni, az gondolkozzon a tigris fejével! Jelen esetben – bár ezt szinte mondani is felesleges – a tigris az ügyfelet szimbolizálja. Szóval Polivoda azt üzente: higgy magadban, hidd el, hogy meg tudod csinálni, akarj profi lenni, s tegyél meg ezért mindent! Ne hagyd, hogy felesleges, rossz gondolataid eltérítsenek a helyes útról, motiváld magad sikeres emberek önéletrajzainak ovasásával, állj több lábon, mert egy egylábú asztal is felborul, s mindig gondolkozz pozitívan, akkor is, amikor épp nem vagy a topon!

 

Újvári Erika (is) megfogalmazta a konferencia fő üzenetét:

aki nem tud alkalmazkodni, az bukásra van ítélve! A mai korban egyetlen dolog állandó és stabilan kiszámítható: a változás.
Ez mindig bizonytalanságot eredményez, ugyanakkor mindig új lehetőségeket is jelent. Idézte Brian Tracy gondolatát, amit szintén érdemes a fejünkbe vésni: „

Elmebaj, ha mindig ugyanazt és ugyanúgy csináljuk, mégis más eredményre számítunk.”

Ebből következik, hogy tudni kell kiszolgálni az ügyfelek új igényeit: a többség gyorsan, egy helyen, egy ember által, munkaidőn kívül, otthonról, neten, kényelmesen (trend, hogy minél több munkafolyamatot digitalizálnak) és egyszerűen szeretné intézni az ügyeit. Aki ezt ki tudja elégíteni, versenyelőnybe kerül a piacon.

Az is megfontolandó tanácsként hangzott el, hogy nyújtsunk komplex szolgáltatást, az ügyfeleknek szállítsuk mi az ügyvédet, a rezsiügynököt, hitel ügyintézőt, energetikust, biztosítási ügynököt, mesterembereket... mert ezzel mi duplán is jól járunk: elégedettebbek lesznek, mi meg akár többszörös jutalékot is zsebre tehetünk.

 

Végül is a konferencia üzenete abban foglalható össze, hogy a lusta-, változtatni nem akaró, vagy arra képtelen ingatlanosok kihalásra vannak ítélve, mint a dinoszauruszok.

És ki szeretne a T-Rex sorsára jutni?

 

szerző: Szekeres Tamás
Életstilusmagazin.hu

 

https://www.miosz.hu