A múltkori cikkünkben Holló Szilárd segítségével Budapesten néztük meg, hogy milyen hatással van az ingatlanpiacra az LTP és a CSOK.
Ezekhez az állami otthonteremtési támogatásokhoz nagy reményeket fűzött a piac minden szereplője; a vevők, az ingatlanfejlesztők és természetesen az ingatlanközvetítők is. Egyelőre úgy tűnik, hogy még mindig elég sok a kérdőjel a CSOK-kal kapcsolatban, hiszen a vevők sem tudják pontosan, hogy ki, hogyan és milyen ingatlan megvásárlására veheti igénybe.
Ebben a bizonytalan helyzetben kíváncsiak voltunk a vidéki ingatlanközvetítő kollégák véleményére is, hogy őfeléjük mennyire piacbefolyásoló tényező a CSOK és az LTP.
Kiss Csaba (Imperial Ingatlan - Miskolc): 
Miskolc viszonylatában tapasztalataink a CSOK igénybevételével kapcsolatban az, hogy jelenleg inkább építkezéshez veszik igénybe a legtöbben az ügyfelek, sorrendben ezután következik a használt lakásvásárlásokhoz való igénylés, de egyik esetben sem tömeges jelenségről van szó, inkább alkalmi eseteket jelent. Az új lakások vásárlásához igényelhető 10+10-es CSOK után volt tavasszal a legnagyobb az érdeklődés, ami nagyban visszaszorult, mivel jelenleg nincs Miskolcon kínálat ezen ingatlantípusokból. Ami viszont ebből a szempontból jó hír a Miskolci vásárlóknak az, hogy 1 éven belül közel 300-400 új lakás fog kínálatban megjelenni a Miskolci ingatlanpiacon, aminek jelentős része alkalmas lesz a 10+10-es CSOK igénylésének lehetőségéhez, így a tavasszal tapasztalt nagy fokú érdeklődések reménykeltőek abból a szempontból, hogy ezen vásárlók nagy valószínűséggel eltolják vásárlásaikat és igényléseiket akkorra, amikor már vásárolhatóak lesznek ezen ingatlanok.
A jelzálog alapú hitelfelvételek esetében azt tapasztaljuk, hogy van olyan kereskedelmi bank, amelyik jellemzően csak úgy fogadja be a hitelkérelmet, ha LTP-t is köt az ügyfél a hitelfelvétel mellé, így ebben az esetben mondhatjuk, hogy nagyságrendileg az ügyfelek 90%-a megköti az LTP-t is, viszont a többi bank esetében nem szigorú feltétel az LTP megkötése, így azok esetében elenyésző a hitel mellé LTP-t megkötők aránya.
Kárpátiné Tímár Szilvia (CSASZI INGATLAN ÉS HITELIRODA – Nagykanizsa): Nálunk a vásárlások 23%-a történt ebben az évben a CSOK segítségével, ami a véleményem szerint egy jó aránynak mondható, főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy a jogszabály többszöri változtatása miatt sok kérdőjel volt a CSOK körül az igénybevételi feltételek tekintetében. Ezekkel a módosításokkal most már viszont olyan kedvezőek a feltételek, hogy szinte mindenki jogosult a CSOK igénylésre. Voltak fiatalok, akik összeházasodtak, hogy teljesítsék a feltételeket, és jogosultak legyenek a CSOK igénylésére. Nem meglepő tehát, hogy az új ingatlanok értékesítésénél 100% a CSOK-kal vásárlók aránya. Tapasztalataink alapján, aki teheti mindenki szeretne CSOK-al vásárolni. Nagykanizsán a lakás ingatlanok árai elég alacsonyak, így gyakran előfordul, hogy a CSOK összege elég a banki hitelekhez a törvényben meghatározott önerőnek. Itt érdemes megjegyeznem, hogy a kereskedelmi bankoktól felvett hitelek aránya 21% az összes vásárlásból, ami hűen tükrözi, hogy nő a hitelfelvételi kedv. Ezeknek is köszönhető véleményem szerint, hogy az elmúlt év első negyedévéhez képest az ügyletek száma több mint 2 és félszeresére nőtt.
Az LTP tekintetében már nem tudok ennyire szép számokról beszámolni a tevékenységi területünkön. 2016-os év első negyedévében LTP-megtakarítással vásárolt ingatlanok száma mindössze az összes ügylet 8%-át teszik ki. Az elmúlt évben a megtakarítással történt vásárlások nálunk ennél valamivel nagyobb számban történtek, de százalékosan így is 10% alatt maradtak.
A számokból is látszik, itt még nagy a fejlődési potenciál, több energiát kell ebben az évben fordítanunk erre az üzletágra, hisz az embereknek van hajlandósága az lakáscélú megtakarítások kötésére, csak mi nem propagáltuk még eléggé, hogy a mi ügyfeleinknek sem kell másfelé menni, hogy elindíthassanak ilyen jellegű befektetést.
A Győr-Moson-Sopron megyei régió mindig is speciális piaci jelenségekkel rendelkezett az osztrák és a szlovák határ közelsége miatt, hiszen sok magyar dolgozik a szomszédos országokban, illetve sok osztrák és szlovák állampolgár vásárol ingatlant ezen a környéken. Egy ottani szakértőnk a következőket mondta el nekünk: „Mivel a külföldi munkaviszonnyal nem lehet igényelni a CSOK-ot, így Mosonmagyaróváron és környékén nem annyira jelentős egyelőre a CSOK-ot igénybe vevők száma, mint az ország más területein. Ebben a régióban ugyanis régóta nagyon sok magyar állampolgár dolgozik Ausztriában vagy Szlovákiában, akik emiatt eleve nem jogosultak a felvételre. A helyezetet bonyolítja, hogy az Ausztriában dolgozók jelenleg jogosultak még az osztrák családi pótlékra, ami nyilván jelentősebb összegű, mint a magyar, de egy ottani törvénytervezet szerint a jövőben csak azok kaphatják ezt meg, akik valóban Ausztriában is laknak. Így az a helyzet állhat elő, hogy ezeknek az embereknek mérlegelniük kell, hogy a magyar munkajogviszonyt és a CSOK-ot választják, vagy a határ másik oldalára való költözést és az ottani családi pótlékot, úgyhogy itt még várhatóak fejlemények ebben az ügyben.
A CSOK vonatkozásában meg kell még említeni az ingatlanfejlesztéseket is, hiszen ezek kölcsönösen serkentően hathatnak egymásra. Ebben a régióban sose volt baj igazán az ingatlanberuházásokkal, de tény, hogy a CSOK még nagyobb lendületet adhat nekik, főleg, hogy továbbra is nagy erre az igény a - CSOK-ot amúgy nem feltétlenül igénybe vevő - befektetői vásárlók részéről is, akik könnyen ki tudják adni az újonan vett lakásokat.
Az LTP helyzete is speciális a régióban. Egyelőre a vevők csupán 5%-a vásárol LTP-vel, de ennek az is az oka, hogy külföldiként soknak a vásárláskor lesz csak adó és lakcímkártyája, ezért előtte nem is köthet LTP-t. Ennek ellenére növekvő tendenciát látok ezen a területen; egyre többen azért kötnek LTP-t, mert ebből szeretnék kifizetni a hitelüket, de már nagyon sokan vásárlás miatt is választják ezt az otthonteremtési formát.”
Kommentek