Mikor melyik jogszabálynak higgyünk?

Mi a közös a számtanban és a jogban?

Összeadni már kisiskolás korunkban megtanulunk. De ahhoz, hogy egy összeadást meg tudjunk csinálni, ismernünk kell a számokat.

Mi a közös a számtanban és a jogban?

Egy téma alap adatainak ismerete nélkül bizony nem fogunk boldogulni egy a témához tartozó egyszerűbb dolog megértésével sem. Ahogy a számtanban is ismernünk kell a számokat, úgy a jogban is van olyan alap adat, ami nélkül nem boldogulhatunk. A jogban is ismernünk kell az alapokat, hogy utána gondolkodni tudjunk a szabályokkal, előírásokkal. De mik ezek az alapok?

A jogszabályok olyanok a jogban, mint a számok a matekban. Ezek ismerete nélkül a legegyszerűbb "összeadásnál" is rossz eredményt kapunk.

A jog különböző jogszabályok egymásra épülő rendszere. Vagyis az, hogy mi a jogszabály mindenképpen egy olyan adat, amit ismernünk kell, ha meg akarjuk érteni a jogot.

Mi a jogszabály?

Azt tudjuk, hogy a kötelező előírások, szabályok jogszabályokban találhatók meg. Azt, hogy milyen jogszabályok vannak, nem más, mint Magyarország Alaptörvénye mondja ki, amit 2012-ig Alkotmányként ismertünk. Az elnevezés más és tartalmában is sokat változott, de ez az, ami lefekteti az alapvető szabályokat. Az Alaptörvény mondja meg nekünk, hogy mi minősül jogszabálynak:

„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”

Ezeken kívül rendkívüli helyzetekben még jogszabálynak minősül a „Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”

„Erősorrend” a jogszabályok között

Mint ahogyan a számok világában tudjuk, hogy melyik több a másiknál, a jogszabályok esetén is van egy „erősorrend”. Vagyis nem mindegyik rendelkezik egyforma erővel, nem mind egyenlő.

• A dobogó legfelső fokán az Alaptörvény áll. Ez a legerősebb, mert semmilyen más jogszabály nem lehet vele ellentétes.
• Ezt követi a törvény, ugyanis egyik rendelet sem lehet vele ellentétes.
• A törvényt követi a kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete. Ezek nem mondhatnak ellent sem törvénynek, sem az Alaptörvénynek.
• A kormányrendelettel nem állhatnak ellentétben a miniszterelnöki és miniszteri rendeletek, de ezek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeleteit sem írhatják felül. No és persze törvényt, illetve az Alaptörvényt sem.
• A következő a sorban az Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, ami nem lehet ellentétes sem az Alaptörvénnyel, sem törvénnyel, sem kormányrendelettel, az MNB elnökének rendeletével, miniszterelnöki és miniszteri rendelettel. Ilyen önálló szabályozó szerv például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.
• A sort az önkormányzati rendeletek zárják. Ezek semmilyen más jogszabállyal nem állhatnak ellentétben.

Rendkívüli helyzetek: háborús veszély, forradalmak

A fenti sorrendet felülírja, ha valamilyen rendkívüli helyzet áll elő. Ilyen rendkívüli helyzet például a háborús veszély. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács rendelete „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” Ez azonban a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha azt az Országgyűlés meghosszabbítja.

„A törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” hirdethető ki szükségállapot.

Szükségállapot idején a köztársasági elnök is rendeletet alkothat, ami „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. Ezek a rendkívüli intézkedések maximum 30 napig állnak fenn, hacsak az Országgyűlés meg nem hosszabbítja azokat.

Forrás: ÉRTHETŐ JOG- www.erthetojog.hu - Dr. Kocsis Ildikó