Az ingatlanirodák szabályos működését ellenőrző "szervek" elkezdtek mozgolódni mostanában, ezért a Miosz egy sorozatot indít arról, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy ingatlanirodának - annak érdekében, hogy a százezres bírságokat elkerüljék.
Nemrég kaptuk ugyanis a hírt Kubik Marianntól, aki az Astra Ingatlan tagirodánk ingatlanértékesítője, hogy tűzoltók jártak náluk, pedig még nyílt láng sincs az irodájukban. A fess tűzoltók azért jöttek, hogy munka- és tűzvédelmi ellenőrzést tartsanak, és sajnos találtak néhány hiányosságot.
Mivel a tudomásunk szerint rendszeresen várhatóak ellenőrzések a hatóságok részéről, ezért megkerestük Kascsák Szabolcs (Hedra oktatási és szolgáltató Bt.) munkavédelmi szakembert, hogy megkérdezzük hogyan tudnak a tagirodáink úgy felkészülni egy hasonló vizsgálatra, hogy ne érje utána őket retorzió.
Soron következő cikkeinkben pedig segítséget szeretnénk nyújtani, hogy hogyan kell felkészüni az adóellenőrök, és a munkaügyi ellenőrök látogatására.
A szakember megkeresése előtt megkérdeztük Kubik Mariannt, hogy miket kértek, illetve ellenőriztek a katasztrófavédelmisek.
Kubik Mariann: A hatóság szakemberei ellenőrízték a tűzoltó készülék meglétét, illetve ennek ellenőrzési naplóját. Megnézték, hogy a mentők, a tűzoltók és a rendőrség telefonszáma látható helyen van-e. Ezen kívül kérték a Országos tűzvédelmi szabályzatot (54/2014.XII.5.)BM rendelet), a tűzvédelmi oktatási naplót, a villamos berendezések tűzvédelmi minősítő iratát, illetve a érintésvédelmi minősítő iratot. Ellenőrizték, hogy ha több kijárata is van az irodának/üzletnek, akkor a piktogramok megfelelőeb jelzik-e, hogy merre van a vészkijárat. Ezen kívül ajánlották, hogy készítsünk egy „Munkahelyi kockázatelemzés és kockázatbecslés” című dokumentumot is.
Milyen benyomásai voltak a hatóság embereiről?
K.M.: az ellenőrzés alatt tényleg segítőkészek voltak a katasztrófavédelem emberei. Nem az volt az ellenőrzés lényege, hogy bírságokat szabjanak ki mindenért, hanem az, hogy egy irodában minden ami előírás, az meglegyen. Egyesével végig nézték, hogy mi hiányzik, ezt természetesen jegyzőkönyvezték is. A hiányosságok beszerzésére illetve pótlására egy hetet kaptunk. A megadott e-mail címükre el kellett juttatni ezek másolatát. Ha a megadott időn belül nem kapnak semmit, akkor jön az írásos felszólítás(max. 30 napot adnak) Ha ennek ellenére sem történik változás, akkor jön a megérdemelt büntetés kiszabása, ami több százezer forint is lehet. Ezzel az egésszel csak az volt a baj részemről, hogy ott voltam egy jegyzőkönyvvel a kezemben, egy hetem volt minden beszerzésére, de azt se tudtam, hogy merre induljak el, hol és kitől szerezzem be ezeket. Én a nyomtatvány boltban kezdtem, de ott csak a különböző naplókat lehetett megvenni. Minden mást több szakemberrel kellett elkészíttetnem, természetesen úgy, hogy a megadott határidőn belül maradjak. Még nem kaptam semmi visszajelzést a katasztrófavédelmi hatóságtól, de remélem mindent rendben találtak.
Ezután megkérdeztük a szakembert is.
Milyen jogszabályokat, illetve előírásokat kell egy ingatlanközvetítő irodának követnie, ha nem szeretnék, hogy egy ellenőrzés alkalmával elmarasztalják őket?
Kascsák Szabolcs (Hedra oktatási és szolgáltató Bt.): A következő jogszabályok a teljesség igénye nélkül kerültek összegyűjtése a magyar munkavédelem és tűzvédelem területéről.
A listában szereplő törvények és rendeletek mind kapcsolatba hozhatóak a szervezett irodai munkavégzéssel attól függően, hogy az adott munkavégzés helyén mik a tulajdoni és felelősségi viszonyok. Attól függetlenül, hogy nem beszélünk potenciálisan veszélyes munkahelyekről, a jogszabályokban meghatározott követelmények figyelmen kívül hagyása büntetéshez vezethet.
Magyarországon a munkavédelem elsőfokú hatósága jelenleg a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség, a tűzvédelem
elsőfokú hatósága pedig a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség.
Mindkét hatóság tarthat ellenőrző szemlét előre bejelentés nélkül, az általuk munkáltatóra kiszabható bírság összege elérheti a tíz-tíz millió forintot.
Mennyire elnézőek mostanában a hatóságok, ha hiányosságot találnak egy irodában?
K.SZ.: Sajnos a hatóságok nem elnézőek abban az esetben, ha olyan szabálytalanságot vélnek felfedezni egy munkahelyen, mely alapvető feltétele lenne az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésnek, legyen az egy építési munkahely, vagy akár egy iroda.
A katasztrófavédelem által kiszabandó bírságokkal kapcsolatos jogszabály mellékletében a bírságtételek két csoportra vannak osztva.
Az egyik a kötelezően kiszabandó bírságok.
Ebben az esetben a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, mindenképp ki kell szabnia a bírságot.
A másik csoportba azok a szabálytalanságok tartoznak, melyekkel kapcsolatban fennáll a mérlegelési lehetőség.
2014-ben a magyar tűzvédelem jogi szabályozása nagymértékű változásokon ment keresztül, így várható, hogy a hatóság erre vonatkozóan célzott ellenőrzéseket fog tartani szerte az országban.
A munkavédelem területén általában akkor szabnak ki bírságot ha veszélyeztetés történik, vagy ha nem állnak rendelkezésre az alapvető és szükséges dokumentumok (kockázat értékelés, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje, egyéni védőeszközök juttatási rendje … stb.), melyeknek elkészítése több esetben munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.
Példának okáért az egyik gyakori hiányosság, amely veszélyeztetésnek minősül mindkét hatóság szempontjából az érintésvédelmi és tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok elvégzésének és dokumentációjának hiánya.
Visszautalva az első kérdésre adott válaszra, ez függ az épület és az eszközök tulajdonosi viszonyaitól.
Mit kell tennie egy irodavezetőnek, ha minden szabálynak megfelelve szeretné üzemeltetni az irodáját?
K.SZ.: Első lépésként ajánlott szakemberekhez fordulni mind a munka-, mind a tűzvédelem területén, hiszen a tevékenységek legtöbb része szaktevékenységnek minősül, ami annyit jelent, hogy munkavédelmi és/vagy tűzvédelmi szakképzettséghez kötött.
Ha a rendszer kiépítése megfelelően megtörtént, akkor csak az időszakos tennivalókhoz (felülvizsgálatok, oktatás, kockázatértékelés) szükséges szakember bevonása, ettől függetlenül érdemes állandó rendelkezésre állást igényelni, mert egy ellenőrzés során előnyös, ha egy képzett szakember tudja prezentálni a szervezet munka és tűzvédelmi helyzetét.
Bővebb felvilágosítást a bírság-megelőző akciótervről itt kérjen:
Elérhetőség:
Hedra oktatási és szolgáltató Bt.
- szabolcskascsak@gmail.com (+3670 3724629)
- nemethd.2012@gmail.com (+36204766559)
Itt találhatják a vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket:
Törvények
· 1993. évi XCIII. tv – munkavédelmi törvény.
· 2000. évi XXV. tv - a kémiai biztonságról.
· 1996. évi LXXV. törvény - munkaügyi ellenőrzésről
· 1999. évi XLII. törvény - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának
· 2004 évi CXL. tv. Közigazgatási eljárási törvény
· 2013 évi V. tv. Polgári törvénykönyvről
· 1996 évi XIII. tv. Tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról
Kormányrendeletek
· 89/1995 (VII. 14.) – foglalkozás egészségügyi szolgálatról.
· 284/2007 (X. 29.) – a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről.
· 253/1997 (XII. 20.) – az országos településrendezési és építési követelményekről.
· 57/2013. (II. 27.) - a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól.
· 197/2014. (VIII. 1.) - az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről.
· 273/2011. (XII. 20.) - a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról
Miniszteri rendeletek
· 5/1993 (XII. 26.) – munkavédelmi tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (veszélyes gépek és munkaeszközök;
· 14/2004 (IV. 19.) FMM – a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről (védőburkolatok; Mvt. 87/4 pontjában lévő eszközök; nem veszélyes eszközök időszakos felülvizsgálata és felállítása) Módosítása: 22/2005 (XII.21.) FMM – villamos szerelés; 50/2011 (XII. 22.) .
· 16/2008.(VIII.30.) NFGM - gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.
· 66/2005 (XII) EüM – A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről.
· 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM - a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.
· 2/1998. (I. 16.) MüM - a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről.
· 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet - a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról.
· 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM - a munkahelyek kémiai biztonságáról.
· 25/1998. (XII. 27.) EüM - az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről.
· 72/2003. (X. 29.) GKM - A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról.
· 33/1998. (VI. 24.) NM - A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.
· 27/1995. (VII.25.) NM rendelet - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
· 27/1996. (VIII. 28.) NM - a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetekű
· 50/1999. (XI. 3.) EüM - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
· 65/1999. (XII.22.) EüM - a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.
· 30/1196 (XII.6) BM rendelet Tűzvédelmi szabályzat készítéséről
· 45/2011 (XII.7) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól
· 54/2014 (XII.5) BM rendelet Országos tűzvédelmi szabályzatról
· 259/2011 (XII.7) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
Kommentek