Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége
  • Szövetségünk
    • Bemutatkozás
    • Együttműködő partnereink
    • Szabályzatok
    • Publikációk
    • Panasz bejelentő
    • Illegálisan működő külföldi ingatlanközvetítők bejelentése
    • Letölthető dokumentumok
  • Szolgáltatások
    • Ingatlanközvetítők részére
    • Értékbecslők részére
    • Ingatlan nyilvántartó, ügyviteli és adminisztrációs szoftver
    • Képzéseink listája
    • Tulajdoni lap igénylés
    • Lakáshitel érdeklődő rögzítése
    • Villamossági biztonsági felülvizsgálat
    • Ingatlan kínálatunk
  • Képzések
  • Hírek
    • Ingatlan finanszírozás
    • Szakmai hírek
    • Ingatlanjog
    • Polgári jog
    • Média megjelenés
    • Hírlevél regisztráció
  • Shop
  • Kapcsolat
  • Főoldal
  • Hírek

Elővásárlási jog a helyi önazonosság védelméről szóló törvényben – 2. rész

2025. júl. 15.Konrád Mónika

A helyi önazonosság védelmét bemutató cikkünk 1. részében áttekintettük a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célját és azokat a jogi eszközöket, amelyeket a törvény biztosít a települések számára. Ezúttal nézzük meg a jogvédelmi eszközök közül az elővásárlási jog részletesebb szabályait.

Milyen törvény alóli mentességek léteznek?

Az elővásárlási jog szabályai


A helyi önazonosság védelméről szóló törvény az ingatlannal kapcsolatos ügyek körében lehetővé teszi önkormányzati rendeletben elővásárlási jog biztosítását annak érdekében, hogy
a település a nem kívánt ingatlanvásárlást, betelepülést meggátolja.


Arra az esetre, ha az ingatlan tulajdonosa az ingatlant olyan személynek kívánja eladni, aki betelepülőnek minősül. ill. nem élvez mentességet, az önkormányzat elővásárlási jogot
biztosíthat sorrendben a következők szerint:

  • az önkormányzat, vagy az önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére,
  • az ingatlannal telekhatáros ingatlan (szomszéd ingatlan) tulajdonosa részére, feltéve, hogy legalább 5 éve tulajdonos,
  • az ingatlan fekvése szerinti településen legalább 5 éve ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére.

 

Az elővásárlási jogra vonatkozó önkormányzati rendelet az elővásárlási jogot csak meghatározott ingatlantípusokra is előírhatja. A jogosultak sorrendisége azt jelenti, hogy a sorrendben előrébb álló jogosult a hátrább állót megelőzően gyakorolhatja az elővásárlási jogot. Például, ha az önkormányzat és a telekszomszéd is élni kíván az elővásárlási joggal, akkor az önkormányzat lesz jogosult
megvásárolni az ingatlant.

Előfordulhat, hogy a jogosultak sorrendjében egy csoportba tartozó több jogosult is élni kíván az elővásárlási joggal. A telekhatáros ingatlan tulajdonosai között az ingatlanon lakóhellyel
rendelkezők elővásárlási joga megelőzi a telekhatáros ingatlanon tartózkodási hellyel rendelkezők elővásárlási jogát.


Az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkezők esetén a településen lakóhellyel rendelkezők elővásárlási joga szintén megelőzi a tartózkodási hellyel rendelkezőkét. Ha pedig több ilyen személy is van, akkor közöttük az élvez elsőbbséget, akinek az ingatlana az adásvétel tárgyát képező ingatlanhoz közelebb helyezkedik el. Például, ha több helyben lakóhellyel rendelkező tulajdonos is élni akar elővásárlási jogával.


Ha több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult tesz elfogadó nyilatkozatot, akkor az eladó választhat, hogy melyik jogosulttal jön létre a szerződés.


Fontos, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendeletben biztosított elővásárlási jog jogosultjai megelőzik a más jogszabály alapján elővásárlásra jogosultakat. Így például a tulajdonostársat a Polgári Törvénykönyv alapján megillető elővásárlási jogot megelőzi az önkormányzat elővásárlási joga.

 

 

Az elővásárlási jog gyakorlása


Amennyiben az adásvétellel érintett ingatlan tekintetében az érintett önkormányzat rendelete szerint elővásárlási jog áll fenn, akkor az ingatlan tulajdonosának az adásvételi szerződést az aláírástól számított 8 napon belül az ingatlan fekvése szerinti jegyző részére meg kell küldenie.


A jegyző az adásvételi szerződést megküldi az elsővásárlásra jogosultak közül az önkormányzatnak (ill. a kijelölt önkormányzati gazdasági társaságnak). Megküldi a telekhatáros ingatlan tulajdonosának is. A településen ingatlantulajdonnal rendelkező elővásárlása jogosultakkal pedig hirdetményi úton közli a szerződést a jegyző. Abban az esetben, ha a tulajdonos (eladó) megküldte a jegyzőnek az elővásárlásra jogosult lemondó nyilatkozatát, akkor e jogosulttal a jegyző már nem közli a szerződést.


Az elővásárlási jog jogosultja 30 napon belül tehet az adásvételi szerződésre elfogadó nyilatkozatot. Ugyanezen határidőben nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni.

Ha a határidőn belül nem tesz nyilatkozatot, azt úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogáról lemondott.


Az elfogadó nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Meg kell jelölni, hogy az elővásárlási jogosultság mely jogalapon áll fenn. Azt is meg kell jelölnie jogosultnak, hogy a törvényben meghatározott sorrend mely ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Csatolnia kell a jogosultságot bizonyító okiratokat is.


Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatát személyesen adhatja át a jegyzőnek. Tehát postai úton vagy elektronikus úton nem küldheti el. Kivételt képez ez alól az önkormányzat és az
elővásárlási jog gyakorlására kijelölt önkormányzati cég.


Ha az elővásárlásra jogosult a 30 napos határidőn belül olyan elfogadó nyilatkozatot tesz, amelyben az adásvételi szerződést magára nézve teljeskörűen elfogadja, akkor a jogosult az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe lép. Az elővásárlásra jogosult adásvételi szerződésbe való belépése akkor következik be, amikor a jegyző az elfogadó nyilatkozatot az eladóval közli. A jogosult az elfogadó nyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló 30 napos határidő lejártáig visszavonhatja. A visszavonó nyilatkozat megtételére ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az elfogadó nyilatkozatra. 


Ha az ingatlant elővásárlási jogával élve az önkormányzat vagy az önkormányzat többségi tulajdonában álló cég szerzi meg, akkor az ingatlant később csak közösségi célra vagy a lakosság létfeltételeinek biztosítására lehet hasznosítani vagy elidegeníteni.


Mentességek


A törvény számos kivételt tartalmaz a betelepülőre vonatkozó tilalmak és korlátozások alól.


Így mentesül, aki:

  • a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója,
    továbbá akinek a település a származási helye, és e személyek közeli hozzátartozója;
  • bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő 10 évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább 12 hónapot a településen élt, és e személy közeli hozzátartozója;
  • állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként e munkavégzése érdekében települ be a településre (beleértve az állami és többségi önkormányzati tulajdonú cégek alkalmazottjait is), és e személy közeli hozzátartozója;
  • egyébként bizonyítja, hogy a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése céljából települ be a településre, és e személy közeli hozzátartozója;
  • lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel (pl. CSOK) érintett, és e személy közeli hozzátartozója;
  • egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja, és e személy közeli hozzátartozója;
  • a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója, és e személy közeli hozzátartozója;
  • a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.

Ha az ingatlant megvásárló, illetve a településen lakcímet létesíteni kívánó személy a mentességi feltételek valamelyikének megfelel, akkor sem az elővásárlási jogra, sem pedig a beköltözésre vonatkozó jogi eszközök nem alkalmazhatók vele szemben.


Az önkormányzat jogosult arra, hogy rendeletében további személyi kört mentesítsen, illetve a törvényinél kedvezőbb feltételeket állapítson meg a betelepüléshez. 

 


Forrás: Dr. Szabó Gergely
ügyvéd


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621, (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu , www.kocsisszabougyved.hu

KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSOK:

MILYEN HATÁSSAL LEHET A HELYI ÖNAZONOSSÁG VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY AZ INGATLANÜGYEKRE?

 

Kommentek

Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége
  • MIOSZ belépés
  • MIOSZ kilépés
  • Kapcsolat
  • Közvetítők fóruma
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Hírlevél regisztráció
Copyright © 2025 Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége
https://www.miosz.hu
Cookie
COOKIE BEÁLLÍTÁSOK

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű fukcionalitáshoz marketing jellegű cookiekat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Nem engedélyezem Engedélyezem

Jelentkezzen be

Hibás felhasználó vagy jelszó
Mégsem